Válassz egy kávéscsészét: Belső világod pszichológiai tesztje.
Mielőtt egyáltalán elgondolkodnál rajta, mielőtt megpróbálnád igazolni, a döntésed már megszületett. Nem racionális cselekedet vagy kiszámított választás volt. Valami benned reagált először. Így működik az emberi elme: a tudatalatti átveszi a vezetést, érzékel, felismer és csendben választ.
A látszólag egyszerű döntések – mint például, hogy mit vegyünk fel egy mindennapi tárgyra – gyakran érzelmi jelentéssel bírnak. A szemedre tapadó kávéscsésze nem véletlenül van ott. Az elme szimbolikus nyelvén még a leghétköznapibb tárgyak is belső állapotunk tükreivé válhatnak. A kávé nem csupán egy ital; szünetet, menedéket, önvizsgálatot és érzelmi visszafogottságot jelképez. Jelen van a magány pillanataiban, a mély beszélgetésekben, a stresszben vagy a békében. Idővel a pszichénk a kávéivást a biztonsággal, a kontrollal, a melegséggel vagy akár a meneküléssel társítja. Ezért, amikor csészét választasz, nem csak egy formát választasz: egy érzelmi élményt választasz.
Az analitikus pszichológia szempontjából folyamatosan kivetítjük belső világunk aspektusait a külvilágba. A színek, textúrák és formák szimbólumokként működnek. Az vonz minket, ami rezonál azzal, akik most vagyunk, nem feltétlenül az állandó identitásunkkal. Ezért ez a gyakorlat egyszerű, de hasznos.
Négy csésze van előtted. Ne elemezd őket. Ne gondolkodj azon, melyik a szebb vagy a praktikusabb. Figyeld meg, melyik szól hozzád először, melyik közvetít valamit számodra anélkül, hogy tudnád, miért. Bízz az első reakciódban.
Ha az első csészét választottad: tisztaság, rend és belső kontroll.
Ez a választás egy olyan elmét tükröz, amely egyensúlyra, struktúrára és érzelmi egységre törekszik. Biztonságosabbnak érzed magad, amikor a dolgoknak van értelme, amikor a káosz kontroll alatt van, és az érzelmek megszervezhetők.
Hajlamos vagy gondolkodni, mielőtt cselekszel. Nem kerülöd el az érzelmeket, de inkább megérted őket, mielőtt kifejeznéd őket. Ez stabilitás és érettség képét kelti mások szemében. Megbízható, nyugodt vagy, és képes vagy döntéseket hozni nyomás alatt.
Azonban ez a kontroll iránti igény a mély érzések elfojtásához is vezethet. Nehéznek találhatod a segítséget kérni, vagy megengedni magadnak, hogy teljes mértékben átérezd a fájdalmat – nem a hidegségből, hanem a magadra nehezedő nyomás miatt. A sebezhetőség nem természetes számodra, és néha racionalizálod azt, amit valójában érezned kell.
Ez a csésze nem a merevséget, hanem a tudatosságot jelképezi. Azt sugallja, hogy itt az ideje, hogy több lágyságot engedj meg magadnak anélkül, hogy elveszítenéd az egyensúlyt.
Ha a második csésze mellett döntesz: Emlékezés, Érzés és Mélység.
A belső világod mélyen kapcsolódik a megélt tapasztalatokhoz. A hitelességet a tökéletesség fölé helyezed. Minden részletnek jelentése van, minden emlék nyomot hagy.
Hajlamos vagy a múltat integrálni a jelenbe. Az érzelmek nem múlnak el könnyen, és ez hatalmas empátiát ad. Észreveszed, hogy mások mit éreznek, még akkor is, ha nem fejezik ki. Tényleg figyelsz, és valódi jelenlétet kínálsz.
A kihívás akkor jön, amikor nehézzé válik elengedni. Beragadhatsz olyan emlékekbe, kapcsolatokba vagy nosztalgiába, amelyek már betöltötték a céljukat. Néha a múlt érzelmi menedékké válik, amely korlátozza az új felé való mozgásodat.
folytatás a következő oldalon
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
