A képen lévő mondat mintha félbe maradt volna, mintha választ várt volna.
Sokáig bennem maradt, még azután is, hogy bezártam az appot. A kíváncsiság végül rávett, hogy tegyek valamit. Mire ott álltam abban a keskeny folyosón, a tenyeremben pihenő fülbevalók nehezebbnek tűntek, mint kellett volna: két apró fém karika volt csupán, mégis furcsa súlyuk lett, mintha a véletlen tapadt volna rájuk.
Egyszerű helyzetre számítottam. Egy udvarias bocsánatkérésre. Egy gyors átadásra. Olyan rövid pillanatra, ami helyretesz egy apró tévedést, aztán minden megy tovább a megszokott rendben.
Aztán kinyílt az ajtó, és a nő, aki előttem állt, nem mosolygott rám ismerősen.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
