A lányom a vasárnapi asztalnál közölte, hogy „ehetetlen” a főztöm, és inkább étterembe mentek volna – a férjem ekkor felállt, fogta a lányunk tányérját, és olyat tett, amitől megfagyott a levegő

Amikor megérkeztek, Gábor azonnal leült a kanapéra a telefonját nyomkodni, Szilvia pedig fintorogva nézett körbe. Amikor kitálaltam, ahelyett, hogy jó étvággyal nekiláttak volna, megkezdődött a kritizálás. Szilvia a villájával piszkálta a húst. – Anya, ez a leves tiszta zsír, a kacsa meg rágós. Mondtam már múltkor is, hogy mi egy ideje diétázunk, nem eszünk ilyen nehéz dolgokat! Tényleg képtelen vagy odafigyelni ránk?

A torkomat valami iszonyatos gombóc szorította el. – Kislányom, tegnap hajnal óta főzök… ezt szeretted régen. A kis nyugdíjamból vettem, hogy örömet szerezzek – suttogtam, és éreztem, hogy kicsordul a könnyem. De őt ez nem hatotta meg. Arrogánsan hátradőlt a székén. – Akkor inkább ne főztél volna! Csak elrontod a vasárnapunkat ezzel a nehéz, ódivatú kajával. Úgy fáj utána a gyomrom. Legközelebb inkább egy jó étterembe megyünk, ott legalább kiszolgálnak rendesen, és azt kapom, amit kérek.

A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *