Az aszalt gyümölcsöket megfertőző egyéb kártevők közé tartozik az indiai lisztmoly és lárvái. Ezek a kártevők hálót és rostokat hagyhatnak maguk után, amelyeket könnyen összetéveszthetünk a penésszel. A csomagolás és a datolyák gondos vizsgálata segíthet azonosítani ezeket a kártevőket fogyasztás előtt.
3. Hogyan lehet megkülönböztetni a penészt a rovarrozstól, a földtől és a cukorkristályoktól?
A penész, a rovarrozs, a föld és a cukorkristályok megkülönböztetése nehéz lehet, de elengedhetetlen a szárított datolya biztonságának biztosítása érdekében. A penész jellemzően puha, rostos kinövésekként jelenik meg, amelyek lehetnek fehérek, zöldek vagy feketék. Gyakran jellegzetes dohos szaga van.
A rovarrozs általában finomabb, mint a föld, és a gyümölcsben lévő kis lyukakat vagy alagutak kísérhetik. A cukorkristályok azonban kristályos szerkezetűek, és gyakran a datolya felületén találhatók, nem pedig beágyazódva. A szennyeződés általában durvább, és akkor lehet jelen, ha a datolyát nem tisztították meg megfelelően szárítás előtt.
4. A “furcsa héj” kibontva: lárvahéjak, bogárburkok vagy magtöredékek? A szárított datolya belsejében található „furcsa héj” a gyümölcsöt megfertőző lárvák vagy bogarak külső váza lehet. Ezek a burkolatok gyakran áttetszőek vagy barnák, és összetéveszthetők a magdarabokkal vagy a datolya más természetes részeivel.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
