Csendes, de jelentős változás a nyugdíjrendszerben
Az új adatok szerint a nyugdíjszámításban használt szorzók 9 %-kal emelkednek. Első pillantásra ez technikai részletnek tűnhet, ám a gyakorlatban komoly anyagi különbségeket hozhat azoknak, akik a közeljövőben tervezik a nyugdíjba vonulást – közölte a Pénzcentrum. A növekedés mögött a bérek emelkedése áll. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025‑ben a nettó átlagkereset 483 785 Ft-ra nőtt, ami pontosan 9 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a feljebbcsúszás csak egy szűk rétegre hat, de közvetlenül beépül a nyugdíjszámításba.
Két csoport: az új nyugdíjasok és a már nyugdíjasok
A rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem egyenlően érint mindenkit. Azok, akik 2026‑ban fognak nyugdíjba menni, részesülnek az emelésből, mivel az ő életpályájuk során felhalmozott jövedelmeket már magasabb szorzókkal konvertálják. Ezzel szemben a már nyugdíjasok ellátása változatlan marad, kizárólag az inflációhoz igazodik, és nem követi a bérek növekedését. Ez a kettősség már régóta feszültséget okoz: míg az új nyugdíjak a bérszinthez igazodnak, a régebbi ellátások fokozatosan lemaradhatnak.
Mi a valorizáció?
A nyugdíjszámítás kulcsfontosságú eleme a valorizáció, egy olyan eljárás, amely a múltbeli kereseteket a jelenlegi bérszinthez viszi fel. A logika egyszerű: egy 20‑30 évvel ezelőtti fizetés már nem tükrözi a mai vásárlóerejét, ezért egy szorzóval korrigálják. Minél régebbi a jövedelem, annál nagyobb a használt szorzó. Például, ha valaki 2000‑ben évente nettó 728 000 Ft-ot keresett, a megfelelő szorzóval átszámítva ma már közel 5,8 millió forint értékű jövedelemnek számít a nyugdíjszámítás során. Így a régi keresetek értéke nem veszik el teljesen, de a jelenlegi szorzó nagysága döntő jelentőségű.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
