Minden tavasszal ugyanaz történt velem, vettem egy kiló vetőhagymát, elültettem abban a reményben, hogy bőséges termés lesz, júliusra mégis a kert felét virágzó nyilak borították. Pénzkidobás, elvesztegetett idő, az asztalra pedig megint bolti hagyma került.
Régebben áprilisban kapkodva vettem meg az első szembejövő hagymát, és rögtön el is ültettem. Siettem, az előkészítés eszembe sem jutott. Most februárra időzítem a vásárlást, és a tavaszi előkészítés nálam márciusban kezdődik, kötelező áztatással. Az elmúlt években a terméshozam megduplázódott, a felmagzás pedig szinte teljesen eltűnt. Rájöttem, hogy a gond nem a fajtával vagy az időjárással volt. Egyszerűen kihagytam az előkészítést. A vetőhagyma a téli tárolás után nyugalmi állapotban van, és az ültetéskor bekövetkező hirtelen változás stresszt okoz neki. Pont ez a stressz indítja be a virágzást a nagy fejek képződése helyett.
A márciusi áztatás finoman ébreszti fel a hagymát a téli pihenésből. Segít abban, hogy a megfelelő irányba induljon el a fejlődés. A hagyma fokozatosan alkalmazkodik az új körülményekhez, beindulnak a növekedési folyamatok. Így elmarad a hirtelen sokk, és egyenletesen indul meg az aktív időszak.
Sokáig kerestem, miért nem sikerül. Próbáltam különböző fajtákat, változtattam az ültetés idején, kísérleteztem trágyázással. Nem hozott áttörést. A kulcs végül a gondos tavaszi előkészítés lett.
Miért vallanak kudarcot sokan a hagymával?
Évek óta látom a szomszédoknál ugyanazt a forgatókönyvet. Az utolsó pillanatban veszik meg a vetőhagymát, méret és minőség szerint nem válogatnak. Amint elolvad a hó, már ültetik is a hideg földbe. Később csodálkoznak a gyenge termésen.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
