Ha már menetrendről van szó, a nyári időszámítás 2026-ban október 25‑ig tart. Ekkor következik az őszi óraátállítás, amikor visszaállunk a téli időszámításra, és a reggelek hirtelen „világosabbnak”, az esték pedig gyorsabban sötétedőnek tűnnek majd.
Érdekes, hogy maga az óraátállítás nem modern találmány: Európában az első világháború idején vezették be, kifejezetten spórolási szándékkal. A gondolat egyszerű volt: ha jobban igazítjuk a társadalmi ritmust a nappali világossághoz, kevesebb mesterséges fényre van szükség, így kevesebb energia fogy. A háború után a rendszer eltűnt, később újra bevezették, például a második világháború és az olajválság idején, amikor ismét takarékoskodni akartak.
A ma ismert, egységes uniós szabályozás 2001 óta él: március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján vissza. Emiatt az óraátállítás dátuma valójában nem „véletlenszerű”, csak a naptár miatt hol korábbra, hol későbbre esik – 2026-ban épp ezért jön kicsit hamarabb a tavaszi váltás.
A szervezetünkre nézve az egy óra eltolódás különbözőképpen hat. Van, aki legyint egyet, és észre sem veszi, míg mások napokig érzik a ritmus elcsúszását: nehezebb elaludni, furán indul a reggel, a hét eleje pedig szokatlanul fárasztó. A legtöbben pár nap alatt visszaállnak, főleg ha az első napokban nem tolják túl későre a lefekvést, és reggel megpróbálnak fényhez jutni – már ha az időjárás is úgy engedi.
„na, ezért volt rövidebb az éjszaka”
Cserébe elkezdődik az az időszak, amikor estefelé még van kedv kimenni a levegőre – és ilyenkor a tavasz sokkal gyorsabban megérkezik a mindennapokba, mint a naptár szerint.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
