Magas koleszterinszint, túl sok só, megnövekedett és szív- és érrendszeri kockázat – ezek ma már nem feltételezések vagy riogatások. Hosszú évek tudományos kutatásai állnak mögöttük. A kérdés inkább az, mit kezdjünk ezekkel az információkkal a mindennapokban.
Mit mond a WHO?
Az Egészségügyi Világszervezet az úgynevezett feldolgozott húsokat – ide tartoznak a kolbászok, virslik, felvágottak, szalonna és szalámik – az úgynevezett 1-es csoportba sorolta. Ez azt jelenti, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy rendszeres fogyasztásuk növeli a rák kialakulásának kockázatát, különösen a vastagbél- és végbélrák esetében.
Fontos hangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy egy szelet kolbász önmagában betegséget okoz. A gond a gyakori, hosszú távú fogyasztással van, amely jelentősen növeli a kockázatot.
A feldolgozatlan vörös hús – például a marha-, sertés- és bárányhús – valamivel kedvezőbb megítélés alá esik, de nem teljesen ártatlan. Ezeket a WHO a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolja. A figyelmeztetés tehát itt is egyértelmű, még ha nem is végleges.
Mi történik a szervezetben?
A vörös húsok több telített zsírt és koleszterint tartalmaznak, mint a fehér húsok vagy a növényi fehérjeforrások. A szakértők szerint ezek a zsírok emelik az LDL-koleszterin szintjét, ami hozzájárul az erek beszűküléséhez.
Ez a folyamat – az érelmeszesedés – számos súlyos betegség alapja lehet, a szívkoszorúér-betegségtől kezdve a stroke-on át egészen a szívinfarktusig.
A feldolgozott húsok esetében a magas sótartalom is problémát jelent. A túl sok só emeli a vérnyomást és fokozza a vízvisszatartást, ami tovább terheli a szívet és az ereket. Emiatt a rendszeres felvágottfogyasztás sok esetben még nagyobb kockázatot jelent, mint maga a vörös hús.
A hőkezelés sem mindegy
A sütés, grillezés vagy magas hőfokon történő pirítás során olyan vegyületek keletkeznek, amelyek károsíthatják a sejtek DNS-ét. Ezek az anyagok hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulásához, és szintén szerepet játszanak abban, hogy a húsfogyasztás egészségügyi kockázatai egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.
A kockázatok nem állnak meg itt
A kutatások szerint a nagy mennyiségű vörös hús fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával is. Egyes szakértők szerint ebben szerepet játszhat egy TMAO nevű vegyület, amely az emésztés során keletkezik, és amelynek magas szintje rosszabb szív- és anyagcsere-egészséggel jár együtt.
Újabb vizsgálatok – bár még nem véglegesek – a feldolgozott húsok és a demencia kialakulása közötti lehetséges kapcsolatra is rámutatnak. A tudósok egyelőre óvatosak, de az irány egyértelműen további kutatásokat igényel.
Mennyi hús számít soknak?
A szakértők abban nagyjából egyetértenek, hogy nem maga a hús a fő probléma, hanem a mennyiség. Általában heti 350–500 gramm vörös hús fogyasztását tartják elfogadhatónak, ami nagyjából két-három átlagos adagnak felel meg.
A feldolgozott húsok esetében a javaslat még szigorúbb: ezeket érdemes minimálisra csökkenteni, vagy lehetőség szerint elhagyni. Magyarországon ez különösen nehéz kérdés, hiszen a felvágottak sokaknál napi szinten kerülnek az asztalra, még akkor is, ha a „nagy húsos ebéd” csak hetente egyszer fordul elő.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
