A vegyészmérnök figyelmeztet, a gyártó nyugtat: itt a nyugtalanító igazság a kávékapszulákról

És ez nem csak egy elméleti lehetőség. Egy friss, a Journal of Hazardous Materials: Plastics című szaklapban megjelent kutatásokat összegző anyag szerint a hőmérséklet a kulcs. Minél forróbb a lötty, annál több dolog válik le a pohár faláról. A teljesen műanyag poharak jellemzően rosszabbul teljesítenek, mint a műanyaggal bélelt papírpoharak, de a kutatók szerint lényegében egyik sem „mikroműanyag-mentes”. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban?

Egy modell szerint aki napi 3 dl forró italt iszik ilyen pohárból, az évente akár több százezer mikroműanyag-részecskét is lenyelhet.

„Amikor forró kávét öntesz egy műanyag pohárba, a hő hatására a pohár mikroműanyagokat bocsát ki, amelyek a kávédban és a véredben kötnek ki” – foglalta össze a lényeget Lauren Gropper, a Repurpose nevű cég alapító-vezérigazgatója.

A kapszulák esetében a laboratóriumi mérések még konkrétabbak.

Egy vizsgálat különféle műanyaglágyítókat, például DMP-t, DiBP-t és DEHP-t mutatott ki kapszulás, podos és kotyogós kávékban is,

valószínű forrásként a gépek műanyag elemeit, a kapszulákat és a tömítőgyűrűket megjelölve. Más kutatások kifejezetten endokrin, azaz a hormonrendszert potenciálisan megzavaró vegyületeket, például benzofenont vagy biszfenolokat (BPA, BPF) találtak a lefőzött kávéban, jellemzően mikrogramm/literes nagyságrendben. Bár a mért szintek sokszor a törvényi határértékek alatt maradnak, a jelenlétük tény.

Egy friss francia hatósági összefoglaló pedig fémekre – alumíniumra, krómra, nikkelre, cinkre – és akrilamidra is bukkant kapszulás kávék mintáiban.

A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *