Azt hisszük, felnőttünk. Azt hisszük, ami gyerekkorban történt, az régen volt, és már nem számít. Dolgozunk, döntünk, kapcsolatokat építünk – és közben nem vesszük észre, hogy minden egyes reakciónk, minden félelmünk, minden reflexünk onnan jön. Abból a házból, abból a szobából, abból a gyerekszobából, ahol minden elkezdődött.
Hat kép áll előtted. Mindegyik egy másfajta gyerekkor hangulatát idézi. Nézd meg őket, és válaszd ki azt, amelyik a leginkább emlékeztet a sajátodra. Nem kell, hogy pontosan egyezzen – elég, ha az érzés ismerős. Ha az a hangulat, amit a kép sugároz, valahol belül megszólít. Görgess lejjebb, és olvasd el, mit viszel magaddal abból a gyerekkorból, ami még ma is irányítja az életed!
1-es gyerekkor – A tökéletes felszín
Ha az 1-es képet választottad, a te gyerekkorod kívülről rendben volt. Volt ház, volt család, volt vacsora az asztalon, voltak szülők, akik gondoskodtak – és mégis hiányzott valami. Nem bántalmazás volt, nem szegénység, nem nyilvánvaló dráma. Inkább egy csendes üresség. Minden a helyén volt, csak a melegség nem.
Lehet, hogy a szüleid szerettek, de nem mutatták. Lehet, hogy gondoskodtak, de nem kérdezték, mit érzel. Lehet, hogy anyagilag megadtak mindent, de az az érzés, hogy igazán látnak téged, hogy kíváncsiak rád, hogy fontos vagy nekik nem azért, amit csinálsz, hanem azért, aki vagy – az soha nem volt igazán ott.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
